Navigace  |  Obsah  |  Vyhledávání
CSENDEFRRUNLHU

Přeskočit navigaci


 

Testvérvárosok

logo Partnerství

APartnerství[Testvérvárosok] útvonal leírása

Jindřichův Hradec – Lišný dvůr – Horní Žďár – Dolní Žďár – Malíkov nad Nežárkou – Nová Ves – Prokop feszület - Peršlák erdei fogadó – Ausztria – Rottal – Haugschlag – Litschau – Schlag –Špačkov halastó – Staňkov – Terezský dvůr [Teréz-udvar] – Pasecký halastó – Lásenice – Vydří – Políkno – Jindřichův Hradec.



Tisková verze (*.PDF):

ikona souboru, obrázek se otevře v novém okně

Videotrasa:

, obrázek se otevře v novém okně

Interaktivní mapa:


Jindřichův Hradec

Jindřichův Hradec egy Dél-Csehországban található város, megyeszékhely, České Budějovicétől észak-keletre, 43 km távolságban fekszik, a Nežárka folyó mellett. Jindřichův Hradec történelme egy előnyösen, a Nežárka folyó és a Hamer patak alkotta kiszögellésben alapított szláv földvár létezésével hozható összefüggésbe, ami a 10. századtól kezdődően a környék közigazgatási központjának számított, s egyben a Přemysl-házi birodalom déli részének fontos stratégiai pontja volt. Délkelet-Csehország a 12. század végén Prčicei Vítek fennhatósága alá került, aki a területet felosztja fiai közt. A Hradec városáról fennmaradt legrégebbi írásos emlék 1220-ból származik, amikor a hradeci uradalom a dinasztia-alapító I. Jindřich [Henrik], Prčicei Vítek legidősebb fia birtokában volt. Ő a földvár helyére egy gótikus várat építtetett, amelynek eredetileg kézműves-kereskedő váraljából a 13. század közepén város alakult ki, s azt elnevezték Henrik [Jindřich] után.

Érdekesség:

Állami vár és kastély, Jindřichův Hradec-régió Múzeuma (Krýza betlehem), Szűz Mária Mennybemenetele préposti templom, szt. Mária Magdolna kápolna, Keresztelő szt. János templom a minorita kolostorral, Szentháromság templom, szt. Katalin templom, szt. Jakab templom a Černínek síremlékével, szt. Vencel templom, Fényképészeti és Modern Képalkotás Múzeum, Gobelin-ház, városi védett műemlékek, polgári lakóházak a Míru [Béke] téren, Jindřichův Hradec-régió kisvasútja, úszómedence aquaparkkal.

További információ: http://www.jh.cz/

Lišný Dvůr[Erdőudvar]

A Lišný udvar a Jindřichův Hradec uradalomhoz tartozott. 1772-ben Prokop Vojtěch Černín alapított itt egy közületi szövőiskolát. 1864 után az udvart felparcellázták, és azokon egy serfőzdét is berendeztek. A Rudolfov étterem megnyitásának alkalmából 1863-ban a Lišný udvaron még egy gőzfürdőt is létesítettek. A 20. század ötvenes éveitől a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt itt.

Érdekesség:

A Lišný udvartól nem messze, Jindřichův Hradec felé vezető irányban áll az egykori Rudolfov kerti vendéglő, amelyben a nyári lakjában itt tartózkodó Karel Čapek író is megfordult. Ezt a kerti vendéglőt a Jindřichův Hradec-régió uradalom tulajdonosa, Evžen Karel Černín építtette a Prágai Nemzeti Színház tervezője, Josef Zítek műépítész tervei alapján. A Políkno felé vezető főút és a Lišný udvari termelőszövetkezet épületei felőli Horní Žďár felé vezető letérő kereszteződésén a kiskápolnánál két koros kislevelű hársfa áll.

Horní[Felső-] Žďár

Jindřichův Hradec egyik városnegyede. Jindřichův Hradectől délre kb. 4 km-re fekszik.

Érdekesség:

Mindjárt a híd mögött, jobboldalt állt 1986-ig a Szentháromság és a Tizennégy szt. megsegítő kápolnája, amire ma csak az a feszület emlékeztet, amit a kápolna bejárata előtt állítottak fel. A falu központjától északi irányban látható a Kálvária, mely be van jegyezve Csehország Kultúremlékeinek Központi Jegyzékébe. A Kálvária szoborcsoportot 1807-ben állították fel - a környező vidék egyik jellegzetes eleme, amely a régió 19. századi első felének népi hitbuzgóságáról tanúskodik. Három gránitoszlopon elhelyezett, vaslemezből kialakított alakkal: középen a Megfeszített, kétoldalt Szűz Mária és Evangélista szt. János.

Dolní[Alsó-] Žďár

Dolní Žďár község és annak Horní Lhota helyi része a Nežárka folyó völgyében fekszik, Jindřichův Hradectől délre 5 km távolságban. A falut 1211-ben említik először, Heřman nagybácsijuk utáni örökség peréről szóló, Hradeci Oldřich [Ulrik] és János közti írásos vádiratban. A perben Miloněvici Jan Kočka és Moravicei Jan hradeci királybiztosok jelenlétében Hradeci Jindřich [Henrik] ítélkezett, aki a Cseh- és Morvaországi szt. Jeruzsálemi János törvénytudó mestere, legfelső bíró volt. A per ítélete alapján Dolní Žďár falvát Oldřich [Ulrik] kapta meg. A valamikor Ovesná [Zabos] nevezetű Horní Lhota 1869-ben Dolní Žďár hatásköre alá tartozó település lett. Az első írásos emlék Horní Lhotáról 1340-ből való.

Érdekesség:

Az 1858-ból származó Ávilai szt. Teréz kápolna szt. Teréz képét A. Mansfeld festette 1861-ben. Egy kicsinyített keresztút található ott, ami a 18. század végére datálható. A faluban egy 17. századi szent emlékhely látható.

Malíkov nad Nežárkou[Nežárkakicsind]

Malíkov nad Nežárkou (1947-ig Német Malíkov, német elnevezése Deutsch Moliken) egykor önálló község volt, 1960-ban Horní Pěna [Felsőhab] faluhoz csatolták. Malíkov valószínűleg a 12. század elején keletkezett mint egy halastó menti falu. 1892-ben Malíkov porig égett. A falu lakosait cseh és német ajkúak alkották egész 1945 májusának végéig, amikor a németeket kitoloncolták és helyükre újonnan behurcolkodó cseh családok kerültek.

Érdekesség:

Az 1930-as népszámlálás adatai alapján Német Malíkovban 15 cseh és 292 német élt. Ma a falu 57 házában 97 lakosnak van állandó lakhelye. A falu központjában áll a Loretai Szűz Mária kápolna, melyet 1849-ben emeltek, majd az 1892-es tűzvészt követően felújítottak.2013-ban a kápolna teljes kiterjedésű felújításon ment keresztül. A kápolna be van jegyezve Csehország Kultúremlékeinek Központi Jegyzékébe. A faluban műemlék-zóna található, fennmaradt történelmi értékű népi építményekkel.

További információ: http://www.hornipena.cz/

Nová Ves[Újfalu]

Číměř falu egyik helyi községe, délkeleti irányban 10 km távolságban Jindřichův Hradec várostól. Nová Ves ott fekszik Česká Kanada természeti parkjában, amelynek ismertetőjegyei az érintetlen természet, a sűrű erdők és a gyönyörű halastavak.

Érdekesség:

A falut Jan Tadeáš Wachtel, a Jindřichův Hradec-régió uradalom erdészeti tisztviselője alapította 1803-ban, az erdőben dolgozó munkások településeként. A település alaprajza egy hasas fűrész alakjára hasonlít, és több népi ihletésű építmény látható itt. A település 1990-től műemlék-zóna, és be van jegyezve Csehország Kultúremlékeinek Központi Jegyzékébe.

További információ: http://www.obeccimer.cz/

Peršlákerdei fogadó

A Peršlákerdei fogadó valamikor egy határőr-menedékház volt. Az erdei fogadó tökéletes feltételeket biztosít testi és lelki kikapcsolódásra egyaránt – gombászás, halászat, fürdés a természetben, golf, történelmi- és kultúremlékek. Egyben Ausztria legészakabbi pontja.

Érdekesség:

Az erdei fogadó előtt látható az ún. Köztársaság-szikladarab (körvonalai a Cseh Köztársaságot juttatják eszünkbe), rajta "A miénk és miénk is marad! 1938. 5. 21." felirattal. A katonák helyezték ide Csehszlovákia náci megszállással veszélyeztetése idején. Nyugati irányban az erdei fogadótól (1 km) 8. és 9. századi szláv temetkezési hely maradványai ismerhetők fel - összesen 25 körkörös sírhely számolható meg, melyeket az aljnövényzet lassan uralma alá vesz.

További információ: http://www.perslak.com/

Rottal, Alsó-Ausztria, Ausztria

Ebben a kis falucskában lelhetünk rá egy alig észrevehető feliratos kődarabra, amelyet Délkör-kőnek (Meridianstein) neveznek - a 49. szélességi kör és a 15. délkör találkozásának pontját jelzi.

Haugschlag, Alsó-Ausztria, Ausztria

Haugschlag - Csehország déli szomszédjának legészakabbi községe. Kellemesen hangzó beceneve: Ausztria legegészségesebb sarka. A község környékén gyönyörű a természet, még golfpályája is van. Két bajnoki golfpálya van itt, Haugschlag – Old course és Waldviertel – New course, ami már többször volt az Austrian Open PGA European Tour bajnokság színhelye, és többször egymás után megnyerte „Az év golfpályája" titulust.

További információ: http://www.haugschlag.at/

Litschau, Alsó-Ausztria, Ausztria

A kisváros kb. 5 km-re található a cseh határtól. Litschau városi rangot 1386-ban kapott. Sűrűn keresett nyaralóhely, érdekes műemlékekkel. A várost az eleven Reissbach (Dračice [Sárkány]) folyó szeli át. A város megnevezése állítólag szláv eredetű, a „Líčov“ vagy „Lič“ kifejezésből [???]. Erdők borította dombos vidéken fekvő kisváros, tavakkal ékesítve. A két legnagyobb közvetlenül a városban található - a hosszúkás Schonauer Teich és a másik, Herrensee elnevezésű, keskeny átfolyással egybekötve. Található itt középkori vár is, és főtere csinos, templomos. A kisváros hírnevét a városi zenefesztivál terjeszti.

További információ: www.litschau.at/

Schlag

A községen egy védettnek nyilvánított hársfa áll.

Špačkov halastó

A Špačkov halastó a Třeboň melletti Chlumtól nem messze (kb. 2 km) terül el, a Koštěnický patak táplálja. A Třeboň-régió védett természeti területébe tartozik, és elsősorban haltenyésztésre szolgál. Érdekessége, hogy vízterületének alaprajza egy baltához hasonlít, és a halastó egyik oldalán egy benyúló félsziget van. A Třeboň Halgazdaság lehalászásakor gyakorlatban mutatja be a halászok mesterségét.

Staňkov

Az 1654-ben alapított falu jellegzetessége a Staňkovský halastó, melyet a Koštěnický patak táplál. Csehország hetedik legnagyobb kiterjedésű halastavát a Koštěnický patak elkerítésével alakították ki Staňkov falu mellett (innen a neve is).1550-ben alapozta meg egy halastó építőmester, Malešovi Mikuláš Ruthard, aki a 16. század első felében a Krajkai Krajíř uradalmon csodálatra méltó halastó-rendszert létesített. A halastavat először Soused [Szomszéd] jelzővel illették, csak később adták neki a Velký Bystřický [Nagy Bystřicei] nevet. 14 m magas és 160 m hosszú halmozott földgátja van. A gát 6,6 mill. köbméter vizet tart fel, a vízfelület összkiterjedése 241 hektár. A víz mélysége helyenként eléri a 10 métert is. Ez a 6 km hosszú, 21 km kerületű halastó 124 km2 gyűjtőterületet csapol le. Északkeleti partja az osztrák államhatár részét képezi.

Terezský Dvůr[Terézudvar]

A Černín-dinasztia alapította 1756-ban, és nemcsak a Terezský dvůr [Terézudvart], hanem a Jemčin- és Schönborský (ma Novoveský [Újfalvi] - Nová Ves [Újfalu] falu neve alapján) udvarokat is. Terezský Dvůr a Jindřichův Hradec uradalomhoz tartozott. A 20. század kilencvenes éveinek elejéig a Nová Bystřice Állami Gazdaság nemzeti vállalata működött itt. Mára az épületek többségét lebontották, s az eredeti udvarból már csak pár gazdasági épület áll.

Pasecký halastó

A Pasecký halastó a kisebb csehországi halastavak sorába tartozik. Vízterülete 13,36 ha. A Třeboň-régió védett természeti területébe tartozik, és elsősorban haltenyésztésre szolgál. Lásenice nevű falutól nem messze található.

Lásenice

Lásenice község Jindřichův Hradectől délnyugatra található, a Nežárka folyó mindkét partján terül el.

Érdekesség:

Lásenice már a középkortól a régió aránylag fontos lokalitásának számított. A 14. és 15. század fordulóján itt forgalmas kereskedelmi útvonal vezetett keresztül Stráž nad Nežárkou felé, majd tovább České Budějovicébe. A településről egy 1366-ból származó írásos emlék tesz először említést, ami egy erődítmény létezését említi, mi mellett a település fekszik. A község domináns építménye a Nepomuki szt. Jánosnak felszentelt kápolna. A község történelme valószínűleg 14. századtól régebbi múltra tekint vissza. A község legidősebb részét alighanem a Nežárka folyó melletti több épület és a "V chalupách" [Kertesházaknál] elnevezésű hely képezi. Ez a rész valószínűleg fiatalabb keltezésű, mint a középkori beépített területek. A Lásenice erődítmény a középkorban ügyelt a kereskedelmi útvonal biztonságára, a Nežárka folyó jobb partján egy sziklás szirtre építették. Az erődítmény nevesebb tulajdonosai közül bizonyíthatóan említhetjük Lásenicei Róth Miklóst (1382) és Hradeci Menyhártot (1429). A területre jelenleg belépni tilos - ásatási munkálatok folynak. A község érdekessége azoknak a kimagasló cseh festőknek a munkáit bemutató Kis lásenicei galéria, akik különböző korokban erre jártak.

További információ: http://www.ou-lasenice.cz/

Vydří

Vydří község Jindřichův Hradectől délnyugatra 7 km távolságban fekszik. A községről szóló első írásos emlék 1365-ből való, ami a Strážské uradalom részeként említi.

További információ: http://www.vydri.cz/

Políkno

Políkno község Jindřichův Hradec kilenc városrészének egyike. A község Jindřichův Hradectől kb. délnyugatra 4,5 km távolságban fekszik.

Érdekesség:

A községben található Jan Kocáb építész által emelt, 1863-ra datálható, barokk Szűz Mária Nevének kápolnája. Ez a templomtéri kápolna be van jegyezve Csehország Kultúremlékeinek Központi Jegyzékébe.2011-ben a kápolna teljes kiterjedésű felújításon ment keresztül és újra felszentelték. A kápolna belső díszítéséhez csatolták azt a felújított keresztutat is, amely eredetileg Děbolínben volt kiállítva.

, obrázek se otevře v novém okně

16.4.2014 9:56:38 - aktualizováno 13.1.2015 15:23:06 | přečteno 7475x | Vladislav Sochna

Vyhledávání



 
Informační středisko město Jindřichův Hradec © 2011  |  Panská 136/I, 377 01 Jindřichův Hradec, Česká republika
tel. +420 384 363 546  |  e-mail: info@jh.cz
Mobilní verze stránek
load