Navigace  |  Obsah  |  Vyhledávání
CSENDEFRRUNLHU

Přeskočit navigaci


 

Személyiségek panoptikuma

A Jindřichův Hradec-régióban évszázadok során a cseh történelem, kultúra, politika, tudomány számos kimagasló személyisége élt és alkotott. Ezek közé tartoztak elsősorban a hradeci uralkodó nemesi dinasztiák - a Hradeci Slavata vagy Černín nemes urak, akik a Cseh királyság társadalmi és politikai hierarchiájában döntő posztokra tettek szert. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodó rétegével fenntartott kapcsolataiknak köszönhetően Jindřichův Hradec városát több cseh király és római császár is meglátogatta. Köztük I. Ferdinánd, I. Lipót (dajkája Jáchym neje, Slavata Oldřich [Ulrik] volt), IV. Károly, Mária Terézia, II. József (állítólag 1765-ben egy alkalommal a 133/III házszámú házban tejjel kínálták, és nem ismerték fel). A város vendége volt az első Cseh Köztársaság mindkét államelnöke - T. G. Masaryk és E. Beneš.

Nemcsak a város, hanem Csehország kultúrtörténelme is egybeköthető nem egy kimagasló személy ittlétével, ill. itteni tevékenységével. Megemlíthetjük pl. Otradovici V. Michna barokk zeneszerző személyét, a 14. század 40. éveiben Jindřichův Hradec Keresztelő szt. János minorita kolostor iskolájában diákoskodott Tomáš Štítnéből (kb. 1333-1409), akit Husz elődeinek egyikeként emlegetnek. E laikus vallásos filozófus műveiben érte el a 14. századi cseh vallásos próza csúcspontját.

Jindřichův Hradecben vendégeskedett J. K. Tyl, itt tevékenykedtek a Čapek fivérek,volt elszállásolva Liszt Ferenc ésbrixeni kiűzetésébe tartó útján K. H. Borovskýpolitikus.

A régió 17. és 18. századi művelődésének és kultúréletének fejlesztésére döntő befolyással volt a Jindřichův Hradecben tevékenykedő Jézus Társasága kollégium. A jezsuita gimnáziumban számos kiváló pedagógus ténykedett, akik közül leginkább Bohuslav Balbín (1621-1688) történészt, a Cseh Királyság honismereti enciklopédiájának szerzőjét emelhetjük ki, aki cseh hazafi volt. A cseh nyelv védelme című könyve a későbbiekben afféle "ugródeszka" szerepet töltött be a cseh megújhodási mozgalom felé.

A jezsuita gimnázium Jindřichův Hradec-régióban tevékenykedő pedagógusai közül ismerjük Matěj Václav Šteyert (1630-1692), aki a Szent Vencel Biblia fordítómunkálataiban segédkezett, továbbá indítványozta a Dědictví svatováclavské [Szent Vencel Öröksége] cseh könyvkiadó megalapítását. Hírnévre viszont inkább a legjelentősebb, barokk gyűjtésű Český kancionál [Cseh egyházi énekeskönyv] szerzőjeként tett szert (amit Svatováclavský [Szent Venceli]-nek is titulálnak).
A jezsuita kollégium növendékei sorából került ki a későbbi Jindřichův Hradec-régió irodalmi egyesület egyik neves tagja, Otradovici Adam Václav Michna,orgonista, ének- és zenetanár, költő és egyben zeneszerző, Jindřichův Hradec-régió lakosa, várospolgár, serező tulajdonosa. Majdhogy kétszáz dal szerzőjeként híres, melyek zömét ki is adta
Česká marianská muzika [Cseh máriás énekek] (1647), Loutna česká [Cseh lantos] (1653) és Svatoroční muzika [Szentévi zenék] (1661) című gyűjteményeiben - ezek kiválóan megkomponált cseh barokk egyházi zenét képviselnek, és a 17. század kiforrott városi kultúrájának kimagasló megnyilvánulásai.

A 18. század végén élete hátralévő részét Červená Lhota kastélyban és a közelében található Nový Dvůron [Újudvar] töltötte a termékeny (több mint 40 opera, néhány oratórium, mise és kantáta, több mint 120 szimfónia, jó pár kisebb koncertdarab, szerenádé és kamaramű) és maga idején legelismertebb zeneszerző, a német komikus opera megalkotója, Dittersdorfi Karel Ditters. 1799-ben hunyt el, és a közeli Deštná városban temették el.

A Jindřichův Hradec-régió diákjai közül a legnevesebb és mindenki által ismert egy černíni serfőzőmester fia, majd a cseh opera megalapítója, Bedřich Smetana. Az ifjú Smetana a templomkórusban énekelt, zongoraórákra František Ikavechez járt.

A városból több zenepedagógus, zeneszerző és kiváló zenész került ki. A már említett F. Ikavecen kívül Jindřichův Hradecben tevékenykedett Jan Evangelista Kypta, egyházi - és tánczeneszerző, továbbá a kórus igazgatója, karnagya, zeneszerzője, František Vacek, vagya bécsi konzervatórium növendéke, Jan Baumruk, de ide sorolhatjuk Kamil Voborskýt, Antonín Dvořák tanítványát is, valamint Vilém Pojman zeneszerzőt, kórusigazgatót, aki egy további jelentős cseh zeneszerző, Vítězslav Novák tanára volt és Jindřichův Hradecben volt gimnazista.

Jindřichův Hradecben munkálkodott Martin Kratochvíl hangszerkészítő (főleg zongora) mester is, aki egy újfajta hangszert ötlött ki, az ún. "coelison" (égihang) - piramis alakú zongora.

Érdekesség gyanánt megemlítjük, hogy 1851 decemberében a hradeci U zlaté husy [Arany lúdhoz] hotelben volt elszállásolva brixeni kiűzetésébe tartó útján Karel Havlíček Borovský, neves cseh újságíró, szatirikus, politikus, akit a Jindřichův Hradec-régió polgárai 1848-ban parlamenti képviselő posztra javasoltak. A Dedera helyi osztrák csendőrfelügyelő kíséretében tartó utazásról a Tiroli elégiák című művében számol be.

A 19. és 20. század fordulóján a Jindřichův Hradec-régióban nem egy jelentős politikus tevékenykedett. Közülük kiemelhetjük elsősorban Jan Slavíkügyvédet,Jindřichův Hradec-régió polgárát, a közeli Nový Etynek (Nová Včelnice) [Újméhes] szülöttét, aki mint a birodalmi tanács képviselője elsőként nyújtotta be az általános szavazati jogról szóló törvényjavaslatát az osztrák parlamentben. A Jindřichův Hradec-régióból származó Antonín Rezeket 1900-ban az osztrák-magyar kormány miniszterévé neveztek ki. A strmilovi születésű František Staněk a birodalmi tanács Cseh klubjának volt vezetője, majd az önálló Csehszlovákia megalakulását követően fokozatosan több miniszteri posztot is betöltött. A vidékhez vonzódott az osztrák trónörökös, František Ferdinand d´Este is, akinek Chlum u Třeboně mellett volt uradalmas kastélya, ahonnan 1914-ben örökre eltávozott Szarajevóba.

Jindřichův Hradecben kezdte pályafutását Josef Zítek műépítész, aki a 60. években Černínben tevékenykedett, ahol első saját építészeti tervét - a Rudolfov kertvendéglőt - valósította meg (60 évre rá Karel Čapek itt írta meg Krakatit című regényét).

Festői alkotásaihoz a környező természetből merített ihletet Antonín Chittussi.

Jindřichův Hradecben született Hanuš Schwaiger festő, grafikus és pedagógus.

1900-ben a szomszédos Lásenice községben született a csehszlovák dokumentarista fényképészet megalapítója, Karel Hájek.

A híres prágai fényképész, Jan F. Langhans szintén Jindřichův Hradecből indult el.

Délkelet-Csehországgal összefüggésbe hozható művészek közül legkiemelkedőbb egyéniség vitathatatlanul Ema Destinnová cseh operaénekesnő. A berlini Udvari opera, a londoni Királyi opera, a new yorki Metropolita opera primadonnája, valamint a Prágai Nemzeti Színház tiszteletbeli tagja otthonául a Stráž nad Nežárkouban található kastélyt választotta, amelyben 1914-től elhalálozásáig, 1930-ig lakott. Személyiségét, művészetét ma egy, Jindřichův Hradec-régió múzeuma által berendezett kiállítás keretében tekinthetik meg az érdeklődők.

11.4.2011 15:00:56 - aktualizováno 13.10.2014 11:48:59 | přečteno 22926x | Vladislav Sochna

Vyhledávání



 
Informační středisko město Jindřichův Hradec © 2011  |  Panská 136/I, 377 01 Jindřichův Hradec, Česká republika
tel. +420 384 363 546  |  e-mail: info@jh.cz
Mobilní verze stránek
load